10 legfontosabb dolog, amire a napkollektoros rendszerek kivitelezésekor ügyelni kell

10. Feltöltés, üzembe helyezés

Az egész évben üzemelő, nyomás alatti, zárt napkollektoros rendszereket Magyarországon fagyálló hőátadó folyadékkal kell feltölteni. A feltöltés, a légtelenítés és az üzemi nyomás helyes beállítása a megbízható működés egyik legfontosabb feltétele.

 

A feltöltés és üzembe helyezés lépései

Amikor egy napkollektoros rendszerben minden berendezés a helyére került és elkészült a csővezeték rendszer is, akkor következhet a rendszer feltöltése. A feltöltés folyamata általában az alábbi lépésekből áll:

  • a napkollektor kör átmosatása,
  • nyomáspróba,
  • feltöltés szolár folyadékkal és légtelenítés,
  • üzemi nyomás beállítása.

Átmosatás, tisztítás

Az elkészült napkollektoros rendszert a fagyálló folyadékkal való feltöltés előtt célszerű átmosatással, átöblítéssel kitisztítani. Erre a célra tiszta csapvíz is alkalmazható. Ügyelni kell viszont arra, hogy ha egyszer már vizet töltöttünk a rendszerbe, akkor még a fagyveszélyes időszak beköszönte előtt el kell végezni a fagyálló folyadékkal való feltöltést. A víz leürítése ugyanis nem jelent elegendő garanciát, hiszen a kollektorokban, vagy a csővezeték egyes szakaszaiban maradhat a látszólagos leürítés ellenére is víz, ami szétfagyáshoz vezethet. Fagyveszélyes időszakban pedig az átmosatást is fagyálló folyadékkal kell elvégezni.
töltő-ürítő csapAz átmosatáshoz és feltöltéshez célszerű az erre a célra gyártott feltöltő szivattyút alkalmazni. Ez többnyire 15-20 literes tartállyal egybeépített, nagy teljesítményű, általában 3-5 m3/h térfogatáramra, és 4-6 bar maximális nyomára képes szivattyú. Az átmosáshoz szükséges az is, hogy a napkollektor körbe beépítsenek egy-egy töltő és ürítő csapot, a kettő közé pedig egy elzáró szerelvényt. Ilyen szerelvény csoportot egybeépítve is meg lehet vásárolni.
Az átmosatást addig kell végezni, míg az ürítő csapon kifolyó víz légbuborékoktól mentes nem lesz, illetve ez után, még kb. 5-10 percig célszerű azt folytatni. A feltöltő szivattyú tartályában közben ellenőrizhetjük az átöblítésre használt folyadék minőségét. Ha az szemlátomást erősen szennyezett lesz, sötét színűvé válik, akkor le kell üríteni a rendszert, és új, friss vízzel kell folytatni az átöblítést. Főleg régi rendszerek átöblítése esetén szükség lehet speciális tisztító folyadék adagolására is.

Nyomáspróba

Napkolektoros rendszer fagyállóval való feltöltéseNyomáspróbához a feltöltő szivattyúval a nyomást megemeljük a biztonsági szelep nyitónyomása alatti kb. 0,5-1 bar értékre. Ha nagyobb tömörtelenséget eredményező szerelési hiba történt a napkollektoros rendszer kivitelezése során, akkor azt a nyomásmérőn is érzékeljük. A nagyon kis mértékű szivárgások azonban a nyomásmérő segítségével nem vehetők észre. A napsugárzás és a hőmérsékletek változása ugyanis eleve nyomásváltozást eredményez, aminek a mértéke nagyobb lehet, mint a szivárgás miatti nyomásesés. Ezért a nyomáspróba tulajdonképpen a rendszer szemrevételezését jelenti, vagyis végig kell nézni a kritikus helyeket, nem tapasztalható-e valahol szivárgás.

Feltöltés, légtelenítés

Sikeres nyomáspróba után le lehet engedni a vizet a napkollektoros rendszerből, és kezdődhet a fagyálló folyadékkal való feltöltés. Napkollektoros rendszerekben általában nem mérgező, propilénglikol alapú fagyálló folyadékot szokás használni. Így biztosítható, hogy még egy esetleges hőcserélő lyukadás esetén sem kerül mérgező anyag a melegvíz hálózatba. A fagyálló-víz keverési aránya többnyire 40% fagyálló, 60% víz. Az ilyen arányú keverék fagyáspontja kb. -22°C, ami Magyarország hőmérséklet viszonyai mellett elegendő. A fagyálló folyadék egyébként ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén is csak kásás folyadékká alakul át, ami nem képes szétrepeszteni a csővezetéket.
Az átmosatást fagyálló folyadékkal is el kell végezni. Ennek most már nem a rendszer kitisztítása a célja, hanem a rendszerben még bennmaradt levegő kihajtása. Az átmosatást mindaddig kell folytatni, amíg a kilépő folyadék levegő buborékokkal telített, pezsgő, habzó jellegű. Ha napkollektoros rendszer több zónás, tehát a napkollektorok több tárolót, vagy hőcserélőt is fűtenek, akkor az átmosatást valamennyi zóna felé meg kell tenni. Ilyenkor a zónák közötti átváltást végző motoros váltószelepet az automatika kézi üzemmódjában kell átváltani a megfelelő irányba.
A légtelenítést jelentősen megkönnyítheti, ha a napkollektor körbe légtelenítő edényeket, vagy ún. mikrobuborék leválasztókat építenek be. Ezekben a speciális kialakítású edényekben a gázok össze tudnak gyűlni, és utána a tetejükre épített kézi, vagy automata légtelenítőn keresztül könnyedén el lehet azokat távolítani. Fontos szabály azonban, hogy a napkollektoros rendszerekben soha ne hagyjunk nyitva automata légtelenítő szelepet. Bármilyen légtelenítő elem csak a feltöltés utáni légtelenítés időszakában lehet nyitva, vagy időszakosan ellenőrző céllal lehet azokat kinyitni. Ellenkező esetben a nyitott automata légtelenítő elemen keresztül el tud távozni a kollektorokban erős napsütés időben előforduló üresjárat esetén képződő gőz is, ami végső soron nem más, mint a fagyálló folyadék. Különösen tilos egyszerű automata légtelenítő szelepet felszerelni a napkollektorok magas pontjára. Ez a magas hőmérséklet miatt biztos, hogy rövid időn belül elromlik és csöpögni kezd, gőzképződés esetén pedig egy gőzmozdonyt is megszégyenítő hangot hallatva fogja kiengedni a kollektorokból a gőz halmazállapotú fagyálló folyadékot.

Az üzemi nyomás beállítása

Az átmosatás és légtelenítés után be kell állítani a napkollektor kör megfelelő üzemi nyomását. Arról, hogy mekkora nyomást alkalmazzunk már részletesen szó volt a tágulási tartály méretezéséről és beállításáról szóló részben. Nagyon fontos, hogy a napkollektor kör feltöltése, és az üzemi nyomás beállítása előtt el kell végezni a tágulási tartály gázoldali nyomásának ellenőrzését és beállítását. Ezt általában a napkollektor kör hideg állapotban tervezett üzemi nyomásánál 10%-al alacsonyabb értékre kell beállítani.
Ha tehát pl. a napkollektoros rendszerben a biztonsági szelep nyitónyomása 6 bar, a tervezett hideg állapotbeli üzemi nyomás értéke 4 bar, akkor a tágulási tartály gázoldali előnyomását 0,9 x 4 = 3,6 bar értékre kell beállítani.
Amikor sikerült a megfelelő üzemi nyomást beállítanunk, és a napkollektor köri szivattyú újbóli elindítása után sem tapasztalunk levegőzajt, akkor a napkollektoros rendszer feltöltését befejezettnek tekinthetjük.

Ajánló




Új online szakfolyóirat!
 
1. szám


 
2. szám 


 

 
3. szám