A termikus napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon

Hol tart ma Magyarország a termikus napenergia-hasznosítás területén? Hol tartunk a környező európai országokhoz képest? Milyen a hazai gazdaságpolitikai szabályozó, ösztönző rendszer? Mekkora az igény a napkollektoros rendszerek iránt? Elég felkészültek-e a napkollektoros berendezéseket megvalósító vállalkozások? És végül, van-e remény arra, hogy stabil növekedési pályára álljon a hazai napkollektoros iparág? A következőkben ezekre a nem túl könnyű kérdésekre próbálunk meg válaszokat adni.

 

A magyarországi napkollektoros piac nagyságáról, az értékesített és üzembe helyezett napkollektorok számáról nehéz pontos helyzetértékelést készíteni, mivel erről a területről nem állnak rendelkezésére megbízható adatok. Ezért a továbbiakban közölt statisztika csak közelítésnek tekinthető, ami elsősorban a Magyar Épületgépészek Szövetsége tagvállalkozásainak adatközléseire támaszkodik.     

Az 1. ábra a Magyarországon egy év alatt megvalósult új napkollektoros rendszerek mennyiségére vonatkozó becslést mutatja 2001-től 2012-ig. Az ábra alapján megállapítható, hogy az évezred elejétől egészen 2008-ig, viszonylag egyenletes növekedés jellemezte a napkollektoros piacot. A legjobb év 2008 volt, amikor is kb. 32000 m2 felületű új napkollektoros rendszer valósult meg. 2008-tól azonban a növekedés üteme megtört, és három éven keresztül, egészen tavalyi évig tartó visszaesés következett be. Az idei évre előre jelezhető adatok (az ábrán szaggatottal jelölve) szerencsére ismét növekedést mutatnak. A jelenleg Magyarországon üzemelő napkollektoros rendszerek nagysága kb. 180 ezer négyzetméterre tehető.   


1. ábra

Mivel magyarázható a hazai napkollektoros piac meglehetősen hullámzó teljesítménye? Ha a piaci adatokat összevetjük a magánszemélyek, családi ház tulajdonosok számára adható állami támogatás alakulásával, akkor megállapíthatjuk, hogy a töréspontok pontosan egybeesnek a támogatás minőségének változásával. A támogatás 2000-ben indult és 2004-ig folyamatosan létezett, majd 2005-ben forráshiány miatt nem írták ki a lakossági pályázatokat. Ez okozta az első visszaesést. Ezt követően 2006-tól 2008-ig újra létezett a támogatási rendszer, legkedvezőbb feltételekkel 2008-ban, ami meg is hozta a kívánt fellendülést. 2009-ben azonban újra kedvezőtlen fordulat következett, amikor is az addigi NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) pályázatot felváltotta az új konstrukció, a ZBR (Zöld Beruházási rendszer). A ZBR elsősorban a jelentős energia-megtakarítást eredményező komplex energiahatékonysági beruházásokat támogatta. Így kevesen, de viszonylag magas támogatáshoz juthattak hozzá. Akik az energiatakarékosságot kis lépésekben szerették volna megvalósítani, pl. egy használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer kiépítésével, azok számára a pályázati feltételek nem voltak kedvezőek. Természetesen a 2009-ben beköszöntött gazdasági válság is tovább rontotta a lehetőségeket, jelentősen csökkent a beruházói hajlandóság, visszaesett a lakásépítések száma, és a nemzeti költségvetés is egyre kevesebbet tudott a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására fordítani. Ezek következményeként pedig 2009-től 2011-ig jól érzékelhető visszaesés jellemezte a hazai napkollektoros piacot. A lakossági támogatási rendszer mellet természetesen léteztek az Európai Uniós forrásokból finanszírozott, közületek, vállalkozások számára kiírt pályázatok is. Ezek szerepe azonban korántsem volt olyan meghatározó a napkollektoros piac egészére, mint a lakossági támogatásoké. 

Európai kitekintés

Hogy értékelni tudjuk az 1. ábrán látható, Magyarországra vonatkozó adatokat, célszerű ezeket összevetni az európai országokra vonatkozó statisztikákkal. A 2. ábra az ESTIF (European Solar Thermal Industry Federation) 2011-es piacelemzésének adatait mutatja. Az ábrából megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években, Európában évi kb. 4 millió négyzetméter új napkollektoros rendszer valósult meg. A legnagyobb részesedés az ábrán pirossal jelölt Németországé, ahol a közel egymillió négyzetmétert is elérte az éves növekedés. Ha Magyarország adatait megpróbálnánk felrajzolni a 2. ábrába, akkor sajnos vonalvastagságot sem érnénk el. Reálisabb összehasonlítást kaphatunk azonban, ha részletesebben megvizsgáljuk a rangsorban Németországot követő további 6 ország adatait. 

 

2. ábra

A 3. ábrán látható, a napenergia-hasznosítás szempontjából „Top 6” ország közül öt Magyarországnál lényegesen nagyobb, és ráadásul délebbi fekvése miatt kedvezőbb napsugárzási adottságokkal is rendelkezik. Ott van azonban a „Top 6” ország között Ausztria is, ami területnagyság, lakosság, és napsugárzási adottságok szempontjából is Magyarországhoz hasonló ország. Ausztria már régóta példamutató országnak számít a napkollektoros hőtermelés területén. Már a 2000-es évek elején is több mint évi 150 ezer négyzetméter új napkollektoros rendszert valósítottak meg, az utóbbi néhány évben pedig ez a szám már meghaladta az évi 300 ezer négyzetmétert. Mára Ausztriában közel 4 millió négyzetméternyi napkollektoros rendszer üzemel, és ezzel az osztrákok vezetnek Európában az egy főre jutó napkollektoros rendszerek számában.

3. ábra

Ha Ausztriához hasonlítjuk a hazai napkollektoros piac adatait, akkor megállapíthatjuk, hogy Ausztriában több mint tízszer annyi új rendszer valósul meg évente, mint nálunk, az összes üzemelő napkollektoros rendszerek száma pedig több mint a hússzorosa a hazainak.

A hazai napsugárzási adottságok

Vajon a hazai napsugárzási adottságok elegendőek-e a napenergia reális és gazdaságos hasznosításához? A kérdés megválaszolásához hosszasan lehetne elemezni a hazai napsugárzási adatokat, e helyett azonban célszerű egy pillantást vetnünk a 3. ábrán látható Európa napsugárzási térképére, melyre Magyarország mellett berajzoltuk a napenergia hasznosításában élen járó két ország, Ausztria és Németország határait is. Látható, hogy Németország adottságai lényegesen rosszabbak nálunk, de összességében Ausztriának is valamivel gyengébb a napsugárzás jövedelme, mint hazánknak. Márpedig ha e két országban - több mint húsz év iparszerű felhasználási tapasztalatával a hátuk mögött - töretlen a napkollektoros rendszerek megvalósítása, akkor bizonyára a Magyarország adottságainak is megfelelőnek kellene lennie, legalábbis a meteorológia, a napsugárzás területén. Hogy mégis ilyen nagy a lemaradásunk, annak okát minden bizonnyal nem a napsugárzási adottságainkban, hanem egyéb gazdasági, pénzügyi körülményeinkben kell keresnünk.

4. ábra

Azt, hogy a napkollektoros rendszerek elterjedése szempontjából nem feltétlenül a napsugárzási adottságok a legfontosabbak, három ebből a szempontból kiváló lehetőségekkel rendelkező ország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország példája is igazolja. Ezekben az országokban a 3. ábra tanulsága szerint egészen 2005-ig nem volt számottevő a napkollektoros rendszerek terjedése, 2006-tól azonban meredek növekedés indult meg ezen a területen. Ennek az oka pedig nyilvánvalóan nem az volt, hogy hirtelen többet kezdett el náluk sütni a nap, hanem az, hogy mindhárom országban energiapolitikai fordulat következett be. 2006-tól állami eszközökkel is ösztönözni és szabályozni kezdték a napenergia felhasználását, és ez meg is hozta a kívánt eredményt, ma mindhárom ország a napkollektoros iparág élvonalába tartozik.

Egy lehetséges növekedési-felzárkózási pálya

A Magyar Épületgépészek Szövetsége által 2010. november 11-én megrendezett első Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben konferencia résztvevői elfogadtak egy javaslatot, ami a felvázolt egy lehetséges növekedési pályát a hazai napkollektoros szakma számára. A cél egy reális, de ugyanakkor ambiciózus növekedési pálya meghatározása volt, ami lehetővé tehetné a felzárkózást a napenergia termikus hasznosításában élenjáró országokhoz. A javaslat szerinti növekedési pálya az 5. ábrán látható. Piros szín jelöli a 2010-ig évente megvalósult napkollektoros rendszerek nagyságát, szaggatott vonal pedig azt a növekedési pályát, ami várhatóan megvalósult volna akkor, ha a gazdasági válság és a támogatási rendszerek kedvezőtlen változása nem következik be 2009-ben. A stratégia két lehetséges növekedési forgatókönyvet is felvázolt. Mindkettő célja az volt, hogy néhány éven belül sikerüljön újra elérni a 2009-ben megszakadt növekedési ütemet, de a világosabb sárgával ábrázolt növekedési ütem lassabb indulást vett figyelembe, míg a sötétebb sárga színnel jelölt növekedési ütem gyorsabb felfutással számolt. Sajnos a konferencia óta eltelt másfél év távlatából visszatekintve megállapíthatjuk, hogy eddig az óvatosabb, lassabb indulással számoló forgatókönyvet sem sikerült teljesítenünk.

5. ábra

A MÉGSZ által 2010-ben javasolt stratégia fő célkitűzése az volt, hogy 2020-ra a megvalósult napkollektoros rendszerek nagysága érje el a 2,5 millió négyzetmétert, és ezzel a napkollektorokkal előállított hőmennyiség haladja meg az 1% fölötti részarányt az ország hőenergia fogyasztásán belül. 

6. ábra

Magyarország megújuló energia cselekvési tervének célkitűzései

Magyarország kormánya 2010. december 22-én fogadta el az ország 2020-ig szóló megújuló energia hasznosítási cselekvési tervét. Ebben azt vállaltuk, hogy az Európai Parlament és Tanács által előirányzott 13% helyett 2020-ra 14,65%-ra növeljük a megújuló energiák részarányát az ország bruttó végső energiafogyasztásán belül. A cselekvési terv külön meghatározza az egyes megújuló energia fajták felhasználásával előállított energiamennyiségeket. A napkollektoros berendezések által megtermelt hőmennyiség tervezett nagysága 7. ábrán látható. Az ábra mértékegysége a cselekvési tervben megadott „toe”, azaz tonna olajegyenérték (1 toe = 41.868 GJ = 11.630 kWh). A cselekvési terv láthatóan igen jelentős növekedést ír elő, hiszen 2020-ig 6-ról 82 ktoe-re tervezi növelni a napkollektoros rendszerek által szolgáltatott hőmennyiséget.

7. ábra

Azért, hogy a ktoe-ben megadott adatokat könnyebben értelmezni tudjuk, az értékeket átszámítottuk napkollektor felületre is. Az átszámítás nem egyértelmű, mivel a cselekvési terv nem határozza meg, hogy 1 négyzetméter napkollektor felület milyen éves energiahozammal vehető figyelembe. Magyarországon egy jó minőségű és jól kihasznált új napkollektoros rendszer évi kb. 2-2,2 GJ/m2 hőenergia előállítására képes. Az összes megvalósult rendszer energia termelését azonban a kevésbé kihasznált, és a régebben üzemelő, esetleg gyengébb minőségű rendszerek miatt célszerű ennél alacsonyabb 1,5-1,8 GJ közötti értékkel figyelembe venni. A 8. ábrán ez utóbbi két szélsőértéknek megfelelő napkollektor felületeket tüntettük fel. Az átszámítás alapján láthatjuk, hogy a cselekvési terv célkitűzése szerint a megvalósult napkollektoros rendszerek nagyságának 2020-ra el kellene érnie az 1,9-2,3 millió négyzetmétert. A kormány tehát a cselekvési tervben majdnem ugyanolyan ambiciózus növekedési pályával számolt, mint a MÉGSZ által javasolt, 2020-ra 2,5 milliós célt kitűző forgatókönyv.

8. ábra

Lehet-e 2012 a felzárkózás éve?

Ha a magyar napkollektoros piac elmúlt két évének adatait összevetjük akár a MÉGSZ által 2010-ben prognosztizált ütemtervvel, akár a cselekvési terv előirányzatával, akkor megállapítható, hogy jelentős lemaradásban vagyunk. A lemaradás oka – ahogyan azt korábban megállapítottuk - elsősorban az állami támogatások elmaradásával magyarázható.

2011. október végén azonban, hosszú várakozás után az Új Széchényi Terv keretén belül elindult egy új, a lakossági napkollektoros rendszerek megvalósítását támogató pályázat. A pályázat forrása a széndioxid kvóta értékesítéséből befolyt közel 3 milliárd forint. Ilyen nagy összeg még soha nem állt rendelkezésre csak napkollektoros és csak lakossági beruházások támogatására. A konkrét pályázati feltételek is kedvezőek, a támogatás mértéke 50%, a maximális támogatás értéke pedig 800 ezer forint lakásonként. További előnye még a pályázatnak, hogy a korábbi ZBR pályázatokhoz képest lényegesen egyszerűbb, csak a napkollektoros rendszer által elérhető energia-megtakarítást kell megadni, nem kell elvégezni az épület egészére kiterjedő energetikai számítást.

Az új napkollektoros pályázat keretén belül kb. 5000 darab, döntően családi házon megvalósuló napkollektoros rendszer támogatása előtt nyílt meg a lehetőség 2012-ben. A korábbi pályázatok tapasztalatai alapján sokan tartottak attól, hogy ez a pályázat is hamar be fog zárulni a rendelkezésre álló keret gyors kimerülése miatt. Ehhez képest meglepetést okozott, hogy a beadott pályázatok száma csak viszonylag lassan növekedett, ezért az eredetileg tervezett 2011. december 31-es beadási határidőt kétszer is meg kellett hosszabbítani, először 2012. márc. 31-ig, majd május 15-ig.

Mi lehetett a viszonylag enyhe érdeklődés oka? Okolható természetesen a pénzügyi-gazdasági válság, a lakosság bizonytalan pénzügyi helyzete, és az emiatt visszaesett beruházói hajlandóság, de fontos ok lehet az általános bizalomvesztés is az állami támogatások iránt. Ez előző évek vélt, vagy valós tapasztalatai alapján sokan gondolják azt, hogy nem érdemes pályázni, mert ő úgysem fogja megkapni a támogatást, ha pedig mégis nyerne, az olyan hosszadalmas, bürokratikus elszámolási és ellenőrzési procedúrát vonna maga után, amit már nem érdemes a támogatásért cserébe vállalni.

A napkollektoros pályázat újdonsága, hogy a korábbi papír alapú beadás helyett csak online, internetes felületen lehetett beadni a pályázatot. Ez valódi előrelépés, az egyszerűsítés, a gyors elbírálás felé tett lépés lehetett volna, a gyakorlati megvalósítás azonban még sok javítani valót hagy maga után. A pályázati portál ergonómiai, kezelhetőségi szempontból erősen kifogásolható, a működése nagyon lassú és bizonytalan, az űrlapokon pedig néhány kérdés megfogalmazása hibás, vagy legalábbis kétértelmű. Az eddigi tapasztalatok szerint az online pályázat az elbírálás gyorsaságát sem segítette. Az első kb. 800 pályázati nyertes kihirdetéséig ugyanúgy 4-5 hónapot kellett várni, mint korábban, a papír alapú pályázatok feldolgozása esetén.

A 2011-ben október 25-én indult, lakossági napkollektoros pályázat minden gyermekbetegsége ellenére is valódi esélyt kínál arra, hogy a hazai napkollektoros üzletág újra nekilendüljön, és újra megpróbáljon egy stabil, fenntartható növekedési pályára állni. A hazai napkollektoros rendszereket kivitelező vállalkozások most valódi erőpróba előtt állnak. A pályázat szabta rendkívül szűkös befejezési határidőig, 2012. szeptember 30-ig meg kell valósítaniuk közel 5000 darab új napkollektoros rendszert. A szakma felelőssége, hogy a szűk határidő ellenére is kifogástalan minőségű, a megrendelők megelégedettségét bíró napkollektoros rendszerek valósuljanak meg. Ha ez így lesz, akkor lehet esély a további növekedésre, a 2020-ra kitűzött 2 millió négyzetméter, vagy még több napkollektoros rendszer megvalósítására.

Nem tudjuk, hogy mi lesz szeptember 30-a után, lesz-e újra a mostanihoz hasonló támogatási rendszer? Az egészen biztos, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a Magyarországi napkollektoros rendszerek számát, és így a napenergiából fedezett hőenergia részarányát tovább kell növelni. Az is biztos, hogy ehhez elsősorban hosszútávon is kiszámítható, stabil szabályozási környezet szükséges. És az is biztos, hogy elsősorban a döntéshozók felelőssége, hogy ezt meg tudják-e teremteni.

Ajánló




Új online szakfolyóirat!
 
1. szám


 
2. szám 


 

 
3. szám